Pént. Júl. 03, 2020 11:43 pm | Golden Canyon University
|
Abraham/Caleb/ James? Oktatók Yannick Bisson (légyszííí) |
Teljes név: Amit szeretnél Becenév: Ezt is rád bízom <3 Születési hely: Toronto vagy Sydney Kor: 39-45 Családi állapot: Agglegény Beállítottság: Heteroszexuális Foglalkozás: Római jog professzor Szak: Állam és Jogtudomány Karakter státusza: foglalt/szabad/átvehető
|
|
Történeted Kedves Kolléga Úr! Romantikus komédiákba illő jelenet volt, ahogy egymásba szaladtunk a campuson, két épület között, természetesen szakadó esőben, hogyan máshogy. Mind a ketten el voltunk varázsolva, és a következő pillanatban a homlokom közelebbi ismerettséget köthetett a válladdal. Te, természetesen, hamisítatlan úriemberként azonnal elkezdted felkapkodni a szétrepült papírjaimat a földről, mit sem törődve vele, hogy elázol. Néhány félszeg mosoly, és szemlesütött habogás után sikerült bemutatkoznunk egymásnak, elhangzott pár kurta "örvendek", és mindenki sietett tovább a dolgára. Felnőtt nő létemre hirtelen újra tininek éreztem magam, főleg, amikor másnap megjelentél az irodám ajtajában, és megkérdezted, meghívhatsz-e egy kávéra. "Első randiknk" alatt jónéhány dolgot sikerült kihúznom belőled, amik megleptek, ám valahol mégsem botránkoztam meg annyira, mint gondoltad, hogy meg fogok. Nekem sem volt egyszerű életem, így nem lepődtem meg a bipoláris apán, aki az egyik pillanatban még játszott veled, a követekezőben pedig már azt üvöltötte, hogy gyűlöl téged, és bárcsak meg sem születtél volna. Nem csodálkoztam el a bigott katolikus anyán sem, aki a vallásban talált megnyugvást, amibe fiát is bele akarta rángatni, és bár nem múlt el belőled nyom nélkül a vallásos nevelés, nem vagy olyan, mint ő volt. Csodálattal hallgattam a történeteket arról, amikor még csak rendőr voltál, és arról az ügyről, ami végül arra sarkallt, hogy jogásznak tanulj, hogy végül, mint római jog professzor a Golden Canonyon campusán köss ki. És miközben meséltél, nem tudtam nem észre venni, milyen tökéletes gentleman is vagy. A kávézóba érve lesegítetted a kabátomat, kihúztad nekem a széket. Szemed, vagy kezeid nem kalandoztak el a beszélgetés alatt, noha végig tekinteted átható kereszttüzében tartottál. Ragaszkodtál hozzá, hogy te fizess, felezésről hallani sem akartál, kifelé a karodat nyújtottad felém. Sosem éreztem még ennyire megbecsülve magamat, azt hiszem sikerült az egész kávézást rettenetesen bárgyún végig mosolyognom emiatt. Olyan bókokat kaptam, amikre nem számítottam, teljesen letaglóztál. Mielőtt elváltunk, megbeszéltünk egy második találkát, ám arra azóta sem került sor, elvégre bokros teendőink nehezen hagynak minket szabadulni. De remélem, minél előbb sikerülhet bepótolni: //Ha nem lenne egyértelmű a nyáltengerből, ami kifolyik a keresőből: mindenképpen romantikus szálra gondoltam a két karakter között. Mivel eddig mindketten a karrierjüknek éltek, néha előfordul, hogy szociálisan kellemetlenek, de egymás társaságában ezt le tudnák vetkőzni. Nem kell elsietni semmit, de az alap vonzalom, az a bizonyos szikra már ott volt az első találkozáskor is, és csak azt várja, hogy erdőtűzzé nőhesse ki magát. Ha bármi kérdésed van, pm-ben össze dugjuk a fejünket. Nagyon várlak, gyere gyorsan! //
|
|
|
|