Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Waves
Weather forecast
SYDNEY WEATHER
Gossip society

SZENT VINCE EGYETEM
Eden Montgomery Emptyírta: Vendég
Pént. Jan. 22, 2021 12:43 pm

One of Us
Eden Montgomery Emptyírta: Adrian St. Pierre
Pént. Okt. 09, 2020 8:17 pm

medicine - sid & riri
Eden Montgomery Emptyírta: Sidney Fletcher
Szomb. Szept. 19, 2020 9:53 pm

Aubrille Tecla Traggers
Eden Montgomery Emptyírta: River Averill-Harris
Szomb. Szept. 19, 2020 2:31 pm

How do poets say hello? // Ridrian
Eden Montgomery Emptyírta: River Averill-Harris
Szomb. Szept. 19, 2020 2:23 pm

Elkészültem a lapommal!
Eden Montgomery Emptyírta: Aubrielle Traggers
Csüt. Szept. 17, 2020 9:03 pm

??? // Octavius Theodore && Sidney
Eden Montgomery Emptyírta: Sidney Fletcher
Csüt. Szept. 17, 2020 3:39 pm

always hungry // Tim x Sid
Eden Montgomery Emptyírta: Sidney Fletcher
Szer. Szept. 16, 2020 9:48 am

Danny F. Wang
Eden Montgomery Emptyírta: Sidney Fletcher
Vas. Szept. 13, 2020 2:14 pm

Stars in the sky
Jelenleg 17 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 17 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (111 fő) Szer. Szept. 25, 2024 5:08 am-kor volt itt.


Megosztás
 

 Eden Montgomery

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 

Eden Montgomery EmptyCsüt. Júl. 02, 2020 2:36 pm
Golden Canyon University

Eden Montgomery
London
Zoey Deutch

Teljes név:
Eden Montgomery

Becenév:
Eden

Születési hely, idő:
Sydney - 2001.06.15.

Családi állapot:
Szingli

Beállítottság:
Hetero

Foglalkozás:
Diák

Szak, évfolyam:
Pszichológia, 2. évfolyam

Önköltséges/ösztöndíjas:
Ösztöndíjas

Hobbi:
Sport (szertorna),  fotózás, társasági tevékenységek



Q&A
1. Melyik az a két tárgy/személy/állat/ezek variációja, amiket elvinne magával egy lakatlan szigetre és miért?

Társasági lény vagyok, az életemet nem tudnám elképzelni egyedül, semmi sem tenne boldoggá. Így aztán az első választásom a húgomra esik. Athena a legfontosabb személy az életemben, testvérem és egyben a legjobb barátnőm is, mindig bármilyen körülmények között ott vagyunk egymásnak, nem mennék sehová nélküle.
A második választásom egy csónakra esik amivel aztán szépen vissza tudunk térni.
2. Ki az a személy az életében, akiért kútba ugrana? Miért?

Ezen még gondolkoznom sem kell. Természetesen a családom egy-egy tagjáért bármikor és bármit megtennék, még ha az azt is jelenti, hogy kútba kell ugranom értük. Viszont ha csak egy embert választhatok ki, akkor az a húgom lenne, hiszen mint már azt említettem, ő áll a legközelebb hozzám.
3. Az emberi kapcsolatok építése, vagy a kiemelkedő munkavégzés fontosabb a karrier előrehaladásához Ön szerint?

Véleményem szerint mindkettő fontos, csak meg kell találni az arany középutat és egyiket sem  túlzásba vinni. Elvégre a munka tökéletes elvégzéséhez sűrűn szükség van jó emberi kapcsolatokra. A munka tökéletes elvégzéséhez szükség van arra, hogy az ember jól érezze magát a bőrében, ami aztán szintén nem működik egy olyan társaságban ahol mindenki gyűlöl. Egyik nem működhet a másik nélkül.
4. Mi az a dolog, amit csak a párnájával mer megosztani?

Még szűz vagyok.

5. Ha lenne egy kristálygömb, amiből megtudhatna bármit magáról, az életéről, a jövőjéről, akkor mit szeretne megtudni?

Soha semmilyen körülmények között nem szeretnék megtudni bármit is a jövőmről. A jövő mindig változhat, bármilyen apró cselekedet változtathat rajta. Ha az ember biztosra tud valamiről ami meg fog történni, azt hiszi bármit megtehet, úgyis sikeres lesz... Ez nem a helyes felfogás.


Történeted
Életem első országos aranyérmét ifjúsági kategóriában, tizennégy évesen nyertem meg. Mondanom sem kell, hogy ez az életesemény az egyik legboldogabb emlékem. Az érzés amikor ott állsz a porond legfelsőbb fokán és csak vigyorogsz, mint egy komplett idióta miközben valami idegen a nyakadba teszi az érmet... Egyszerűen felülmúlhatatlan. Csakis kizárólag a boldogság és büszkeség vetül szét benned, ahogyan a szüleidre nézel, ugyanezt láthatod az ő tekintetükben is. Büszkék rád, elértél valami igazán nagyot, tudják,  hogy nem volt felesleges az elmúlt tíz évnyi szenvedés. Igen, alig négy éves voltam mikor életemben először álltam gerendára és egyensúlyomat megtartva sétáltam végig azon. Azonnal beleszerettem még ha veszélyesnek is tűnt. Talán éppen ez volt az ami annyira megfogott, a veszély érzése, egy jókora adrenalintöltet, majd a büszkeség amikor befejezed a különböző nehézségű gyakorlatokat. Persze négy évesen még nem szaltóztam a gerendán, ahogyan a korláton sem mozoghattam segítség nélkül, de az évek alatt ugyebár mindennek eljött az ideje. Imádtam az eddzéseket, egyáltalán nem bántam, hogy a gyerekkorom másból sem állt csak koránkelés és későn fekvésekből, még a hétvégéken is. Az iskola után minden álldott nap a tornaterembe vezetett az utam, ahol késő estig gyakorlás várt rám, majd hazatértem után tanulás, leckeírás és a többi. Őszintén szólva ilyen sűrű napok után nem igazán jutott esélyem sem arra, hogy igazi barátokat szerezzek be, de még ez sem riasztott vissza semmitől. Mára már egy életre való és egyben életvidám nő lett belőlem, nem tartom vagy tartottam magam magányosnak. A családom mindig mellettem állt mindenben, ahogyan a sporttársaim is. Nem okoz gondot másokkal társalgásba kezdeni, rengeteget tudok csacsogni függetlenül attól, hogy ismerem-e az illetőt vagy sem. Mindig is érdekeltek az emberi kapcsolatok, érzések, tettek, tulajdonságok és problémák valamint azok megoldása. Jó vagyok problémamegoldásban, találékony vagyok és jó hallgatóság is. Alapvetően egy érzelmes, segítőkész de ugyanakkor törékeny és szégyenlős lány vagyok. Egy igazán színes karaktert ismerhet meg bennem, bárki akinek sikerül elkapnia az iskola és az eddzések kavargása között.
- Anya, megérkezett! - Semmi szükség nincs arra, hogy megmagyarázzam vajon mi is érkezett meg. Anyám úgy ugrik fel a kanapéról, mintha éppen egy új testet kapott volna, már a derekát sem félti annyira amit ex táncos létére sikerült az évek leforgása alatt teljesen tönkretennie. Idegesen pillantok fel rá, azt sem tudom mit csináljak a kezemben már-már átnedvesedő borítékkal. Ha ideges vagyok, mindig izzad a tenyerem, ami aztán sokszor hátrányomra került a sportban. Már sikerült jónéhány sérülést szereznem ezáltal. Végül anyám csak kitépi a kezemből a borítékot, ezzel megszakítva a hosszúra nyúló gondolatmenetemet és egyben a szívemet is megállítja vele. Mire sikerül neki kinyitnia azt és elolvasni mi van benne, legalább hatszor megőszülök és tízszer ver le a víz.
- Mit szólnál ha ma este palacsintát ennénk? - A csillogás a szememből egy pillantás alatt kitűnik. A palacsinta rossz jel. Anyám arcát látva pedig pontosan tudom mi áll abban a levélben. "Nagyon sajnáljuk, de blablabla". Nem is kell tovább olvasni, hiszen ha már ők sajnálják akkor nagy valószínűséggel én sem fogok másképp vélekedni. Nem tettem le eleget az asztalra, vannak nálam sokkalta jobbak is. Csak egy versenyt nyertem meg, soha nem volt alkalmam még az országot sem elhagyni, nem is tudom, hogy mit kerestem volna én Londonban, igazi sportemberek mellett, akik bizonyára sokkal többet elértek mint én.  
Egyébként imádom a palacsintát, még akkor is ha ez mindig valami rosszat jelent. Egész életemben oda kellett figyelnem mit és mikor eszek, az édességek pedig nagyon ritkán szerepeltek az étrendemben. Nos, úgyhiszem a mai naptól kezdve talán nem sok értelme van erre odafigyelnem. Úgy tömöm magamba a beígért palacsintámat, mint aki hetek óta nem evett semmit, mikor anya úgy dönt fellebegtet előttem egy újabb borítékot. Nem vagyok benne biztos, hogy máris készenállok egy újabb csalódásra, de végül elveszem tőle. A szemeim ezúttal nem csillognak annyira, ahogy a feszültség sem olyan nagy... Legalábbis egészen addig ameddig bele nem kukkantok a levél tartalmába.
Ugyan az első helyen állt a torna, a szívemben mindig az is marad az első, de más emberek segítése sem áll messze tőlem. Apa akarta mindig, hogy orvos legyen belőlem, azt akarta, hogy ne csak a sportra fókuszáljak, legyen egy B tervem is. A vér látványától képes vagyok szinte azonnal padlót fogni, ráadásul biológiából sem voltam a legjobb, de úgy gondolom a lélek gyógyásza még mindig lehetek.
- Apád büszke lenne rád. - Nézek rá már-már könnyes szemekkel, miközben gondolatban igyekszem felkészíteni magam a nagybetűs életre.






Eden Montgomery


Eden Montgomery



Age :
23
Egyetemi szak :
Pszichológia
Hozzászólások száma :
5

Eden Montgomery Empty

Eden Montgomery EmptyCsüt. Júl. 02, 2020 9:46 pm
Gratulálunk, elfogadva!
Kedves Eden!

Imádom a név választásodat, Eden az egyik kedvenc női nevem mert olyan szép a csengése, rövidke és mégis különleges, meg Édinek szoktam becézni. Rád meg különösen illik ilyen babapofival.

Fura lehet, hogy egész életedben dolgozol azért, hogy jobb és jobb legyél, fejleszted magad, a technikádat, új rutinokat találsz ki csak azért, hogy a legnagyobb pontszámot elérd és bejuss a legek közé. Elhiszed magadról, hogy odatartozol és a fejedben már különböző szcenáriókat raksz össze arra vonatkozóan milyen lesz az életed közöttük, milyen lesz olyan lenni, mint amilyenek ők. Te is egy lehetnél a sikeres sportemberek közül, mégsem lettél, talán a sors mást szán neked s habár most elkeseredett vagy miatta egy dolgot tudnod kell.
Néha jobb dolgok várnak ránk, ha elengedjük azt, amiről feltételeztük, hogy a legjobb számunkra.
Szerintem jó lesz neked a GCU-n, és lehet nem az orvosi pálya az álommelód de lehet találsz valamit/valakit, ami teljesen megváltoztatja az életedet. Gyökereiben rengeti majd meg mindent, amiben hittél.

Engedlek, nem tartalak fel jobban, menj foglalózni és irány a játéktér. <3
Riri
xoxo
River Averill-Harris


River Averill-Harris



Age :
25
Hozzászólások száma :
86

Eden Montgomery Empty
 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» philip "edzőbá" montgomery
Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Golden Canyon University :: Where every story begins :: Kellékek :: Lakók :: London-
^
ˇ