1
Elfogadtam végül az állást, és egyébként átfutott az agyamon, hogy bár ne tettem volna, mert akkor nem ülök Sofia szüleivel szemben. Az illem úgy diktálja, ha már gyerekeket vár tőlem akkor el is vegyem, nem? Még a végén szégyent hoznék az otthoniakra, azt meg nem szeretném, anyám csak úgy kapkodná a nyugtatókat, pedig szerintem heti egy doboznál jár így is. A kalandvágyam fog egyszer megölni ez biztos. De legalább leendő apósom normálisan fogadta a híreket, mondjuk a helyében én is ezerwattos vigyort villantottam volna magamra, a bőröm alatt is pénz van. Ő sem ostoba, Howden vagyok, azt is tudja mit jelent, még itt is. Pár évig meg élhetünk itt, utána úgyis visszaköltözöm Ausztráliába, ez volt a tervem eredetileg, az sem fog változtatni rajta, hogy feleséggel, és gyerekkel, illetve gyerekekkel megyek vissza, no meg egy feleséggel.

2
Tizenkét év után tértem vissza a családdal együtt az országba, szerettük volna Sofia-val, ha befejezik a tanévet a gyerekek, de közbeszólt apám halála, úgyhogy a temetés után már maradtunk is.
- Mondtam, hogy a nyarat nagyapádéknál tölthetitek, nem kell aggódni a spanyol barátaitok miatt. Menjetek le anyátokkal a partra, élvezni fogjátok. – nézek a két gyerekre, mennék én is, viszont dolgom van. Az öreg Charles nem igazán volt tisztakezű, kénytelen vagyok megegyezni azokkal az alakokkal, akikkel cimborált, talán könnyű dolgom lesz, végtére is átveszem a helyét, mint bankigazgató. Legalább normálisan dolgozhatok, a spanyolok sziesztájához sose tudtam igazán hozzászokni, egyszerűen nem nekem való. Amint elhagyják a villát, úgy megyek én is a találkozóra, ami rendben is zajlott, az én bankomat nem fogják arra használni, hogy pénzt mossanak, viszont ajánlottam egy másik kisebbet, a kutya se foglalkozik azzal, a város, és a nemzet legnagyobb bankjával viszont igen. Nem azért seggeltem annyit a gazdasági karon, hogy aztán a maffia miatt elveszítsek mindent. Ostoba pedig nem vagyok, a kölcsönös tisztelet mind a kettőnknek nagyon jövedelmezhető lehet.

3
A rehabra sietek, Liliananak megint sikerült majdnem túladagolnia magát, csak tudnám miért is nyeli ezeket a vackokat. Tavaly jelentette be az anyja, hogy válni akar, bár elég rosszul időzített, várhatott volna egy napot, pont a gyerekek szülinapján közölte ezt. Azóta pedig megy a húza-vona közöttünk, természetesen megpróbáltuk a terápiát is, a gyerekeink miatt egyeztem bele főleg. Persze az első alkalommal közöltem a terapeutával, hogy most látott minket először, s utoljára. Nem tolerálom, ha megcsalnak, szerencsére nem valami klisés dolog lett, mint a kertész vagy a személyi edző, azt a szégyent nem éltem volna túl. Számomra jött-menttel hentergett az ágyunkban, amit azóta ki is cseréltettem. A válást még nem mondták ki, és már nem is lakik a házban, viszont így sem kell aggódnia, mert a segge alá tettem egy lakást, az anyagiakkal se lesz gondja, persze megkopasztani nem fog tudni, ahhoz túl jó ügyvédeim vannak.
Bejelentkezem a recepciós pultnál, meg is mondják merre van egyszem lányom. Mivel nincs magánál a gyomormosás miatt, csupán leteszem az asztalra a neki címzett levelet, meg a plüss mackóját, amit még az ötödik születésnapjára kapott. Tudni fogja, hogy itt jártam. A fiamnak is jelzek, ugorjon be azért a húgához, tudom milyen helyzetben vannak jelenleg, viszont a család a legfontosabb, ezt is tanítottam nekik, mert vannak esetek, amikor csak a család tud kihúzni a csávából.